Royal Hidegkonyha

A két leggyakrabban használt sűrítési forma:

• Habart: A habarásnak is két változata ismert.

1. Az egyszerű habarás elsősorban csak sűrít. A lisztet vízzel, zöldséglével vagy natúr csontlével keverik csomómentesre, majd állandó keveréssel a forrásban lévő ételbe öntik.
2. A finom habarás nemcsak sűrít, de jelentősen növeli az étel ízét, energia és tápanyagtartalmát. Ez esetben a lisztet tejjel, tejföllel, kefirrel, joghurttal vagy tejszínnel keverik simára. Mielőtt azonban a forró ételhez öntenék, kevés meleg főzőlével keverik el, mert különben a tejföl, a kefir, illetve a joghurt pelyhesen kicsapódik. Mivel készítése során szemben a rántással pörzsanyag nem képződik, az emésztőrendszeri megbetegedések diétájában szívesen alkalmazzák.

• Rántással: Ennek is több módját ismerjük:

1. Világos rántás: Ezt sok helyen fehér vagy vajas rántásnak is nevezik, csak addig pirítjuk a zsírban a lisztet, amíg eredeti színét elveszti, és fehér színűvé válik. Ilyen rántás való a fehér mártáshoz, és a krémlevesekhez.
2. Zsemleszínű rántás: Olyan sűrítési művelet, amikor a felmelegített zsiradékban a lisztet világos zsemleszínűre pirítjuk. A sűrített levesek, főzelékek készítésénél leggyakrabban ezt a rántást használjuk, legtöbbször valamilyen fűszerrel (vöröshagyma, petrezselyem zöldje, fokhagyma, fűszerpaprika stb.) ízesítve. Ez az alapja a magyaros rántásnak is.
3. Barna rántás: A fölmelegített zsiradékban barnára pirított liszttel készült rántás. Ezzel jellegzetes ízt és színt adunk az ételnek (pl. rántott leves). Gyakran pirított cukorral fokozzuk a barnaságot, így jellegzetes íz alakítható ki (pl. vadas mártás). A korszerű konyhatechnológiában jelentősége csökkent, mert az erősen pirított cukor és liszt a gyomor nyálkahártyáját károsíthatja.
4. Különleges eljárással készített rántás: Betegélelmezésben, amikor zsiradék, illetve hevített zsiradék nélkül akarunk egy ételt sűríteni, gyakran alkalmazzuk a diétás és a száraz rántást.
5. Diétás rántás: Fordított sorrendben készített rántás. Először szárazon a kívánt színűre pirítjuk a lisztet, majd a tűzről levéve hozzákeverjük a hideg zsiradékot. A továbbiakban a hagyományos rántáshoz hasonlóan használjuk fel.
6. Száraz rántás: Zsiradék felhasználása nélkül készült rántás. A lisztet állandó keverés mellett hagyományos, teflonbevonatú serpenyőben vagy AMC edényben a kívánt színűre pirítjuk. A tűzről lehúzva hideg vízzel csomómentesre keverjük, majd a sűrítendő ételhez öntjük. A diétás konyhatechnológiában különféle emésztőrendszeri betegségek súlyosabb szakaszában (pl. akut epeköves roham után) alkalmazzuk.

2. Sűrítés nélküli főzeléke: 

angolos főzelék: a megtisztított, feldarabolt gőzben vagy sósvízben megfőtt alapanyagot, leszűrve előmelegített, kerek lapos hőálló üvegtálra halmozzuk és margarin szeletekkel (vajjal) megsózva vagy meglocsolva tálaljuk. Kellemes ízű, és illatú lesz a főzelék (angolos, karotta, angolos csirág, articsóka, póréhagyma, brokkoli, stb.). 
lengyeles főzelék: a megtisztított, feldarabolt a gőzben vagy sósvízben megfőtt alapanyagot, leszűrve előmelegített, kerek lapos hőálló üvegtálra halmozva vajban pirított zsemlemorzsával meghintve tálaljuk (lengyeles kelvirág, lengyeles kelbimbó, stb.). 
franciás vagy párolt főzelék: a nyers alapanyagot (ízesítve) margarinon (vaj megpároljuk (sárgarépa, zöldborsó, párolt káposzta, párolt gyöngyhagyma, stb.), de a franciák sós vízben félig főtt, leszűrt alapanyagot vajon párolják puhára (paraj, ananász, törökparadicsom, kukorica) 

3. Csőben sült főzelék:

A megtisztított, feldarabolt a gőzben vagy sósvízben megfőtt leszűrt alapanyagot, margarinnal (vaj) kikent, mély, hőálló üvegtálba halmozzuk, Mornay mártással leöntve, reszelt sajttal megszórva előmelegített sütőben megsütjük. A mártásba tett tojás és sajt mennyisége, (esetleg kockára vágott sonka) határozza meg, hogy adunk-e hozzá feltétet vagy egytálételnek tálaljuk. (Mártás: a legírozott Besamel mártáshoz hozzáadjuk a reszelt sajt felét - és csoportos élelmezésben lazítjuk a kemény habbá vert tojás fehérjével, hogy ne menjen kárba.) 

 Tágabb értelemben a főzelékek csoportjához sorolhatjuk a rakott- és a töltött főzelékeket is, bár elsősorban a húsételeknél beszélünk róluk (töltött káposzta, töltött patisszon, rakott kelbimbó, rakott zöldbab, stb.)